Európai hipermarket-ellenes akciónap

Az ATTAC Magyarország - egy, a nemzetközi szupermarketek túlzott vevői erejével szembenálló hálózat tagjaként - részt vesz az Európai Parlamenti Képviselők bevonásával indított EU szintű kampányban. Az EU parlamenti képviselőknek a témában készített tájékoztató anyag magyar fordítását és a 88/2007 sz. EU parlamenti Írásbeli Nyilatkozatot itt is olvashatják az érdeklődők.

A szupermarketek vevői erejének túlhatalmával szemben a hálózatunk globális akciónapot tűzött ki 2007. november 17.-ére. Ennek keretében tiltakozásokat szerveznünk a nagy szupermarketek elé Budapesten és talán vidéken is. Reméljük, hogy az akcióhoz más hazai civilszervezetek a is csatlakoznak ...

Kampány a szupermarketek túlzott vevői erejének korlátozása érdekében

AZ EU KISKERESKEDELMI SZEKTORA : MIKOR NEM PIAC EGY PIAC ? Rövid tájékoztató az Európai Parlamenti Képviselők részére – 2007. október

Szerte az Európai Unióban a kiskereskedelem egyre inkább néhány szupermarket-lánc uralma alá kerül.

Miközben a jelentős termelők piaci erőfölénnyel való visszaélésének megakadályozása érdekében monpólium-ellenes törvény van érvényben, nincs EU törvény kifejezetten a szupermarketek vevői hatalommal történő visszaélésének kezelésére. Ezek az áruházláncok hamarosan „portásokká” válnak, akik ellenőrzésük alatt tartják a gazdálkodóknak és más beszállítóknak az EU fogyasztóihoz való hozzáférését.

Példák az EU tagországaiból, ahol a zöldségpiac több mint 70%-át a legnagyobb 5 áruházlánc képviselte 2005-ben

Ország Piaci részesedés Finnország 90,02% Svédország 81,8% Írország 81,4% Szlovénia 81,5% Észtország 78,8% Ausztria 78,7% Németország 70,1% Franciaország 70,0%

Forrás : Global Retail Concentration, Planet Retail,2005

A választók számára ez a kérdés mindenütt Európában egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Egyre több civil szervezet, nemzeti és európai hatóság mutatta már be, hogy a nagy áruházláncok piaci ereje mennyire káros az emberekre és a környezetre. A negatív hatásokat az alábbiakban mutatjuk be és kérünk minden EU parlamenti képviselőt, hogy cselekedjék mind az európai, mind a fejlődő világbeli fogyasztók, gazdálkodók, dolgozók, termelők jogainak és a környezet védelme érdekében (ajánlásokat lásd a 4.oldalon).

„11.5 Az élelmiszerpiac nagy áruházainak vevői ereje továbbra is a versenyhatóságok fő témája kell hogy legyen.

11.6 A jövőben fennáll annak a lehetősége, hogy az élelmiszer kiskereskedelem igen kisszámú [piaci] szereplő kezébe kerüljön, amely kisebb fogyasztói választékhoz és magasabb árakhoz vezethet. A Bizottságnak és a tagországok kormányainak számolniuk kell ezzel a lehetőséggel.”

NAT/ „A nagy kiskereskedelmi szektor – gazdálkodókra és fogyasztókra vonatkozó trendek és hatások”, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának VÉLEMÉNYE, 2005.április 7.

Melyek a kiskereskedelmi szektor növekvő koncentrációjának hatásai ?

A zöldségek mellett a szupermarketek egyre inkább más szektorok irányába is nyitnak, pl. ruházat, szórakoztató elektronika, gyógyszerek és banki szolgáltatás. Az áruházláncok méretnövekedésével párhuzamosan a szupermarketek és a beszállítói láncba tartozó szereplők - a dolgozóktól a fogyasztókig bezárólag - közötti erőegyensúly súlyos következményekkel párosulva felborul. Az egyre kevesebb számú kiskereskedő által uralt kiskereskedelmi piac, függetlenül a telephelytől, mind az EU fogyasztóinak mind pedig a beszállítóknak kedvezőtlen.

Az Egyesült Királyság Versenybizottsága 2000-ben arra következtetésre jutott, hogy „a saját hálózatukban forgalmazandó fűszerárú beszerzésben minimum 8% részesedéssel bíró szupermarketek elegendő vevői erővel rendelkeznek bármely beszállítójukkal szemben [t.i. ahhoz, hogy visszaéljenek ezzel az erővel]. Bármelyik szupermarket visszaélési gyakorlata hátrányosan befolyásolja néhány beszállítójának versenyképességét és versenytorzító hatása van a beszállítói piacra – néhány esetben a kiskereskedelmi piacra is.”

Forrás : UK Competition Commission (Versenybizottság) zöldségpiaci vizsgálata, 2000

Németország négy legnagyobb zöldség-kiskereskedelmi cége (Metro, Rewe,Edeka és Aldi) együttesen az élelmiszer kiskereskedelem 68%-át adja.

Market Share Matrix,2003.

Az Egyesült Királyság ruházati kiskereskedelmi piacán három szupermarket egyenként, a volument tekintve 8% piaci részesedést szerzett és részesedésük rohamosan növekszik. Drapers Record

Szupermarketek és beszállítók – a szupermarketek vevői erejének negatív hatásai a termelőkre és a dolgozókra : · Korlátozott számú szupermarket uralma az európai kiskereskedelmi szektorban azt jelenti, hogy a beszállítók gyakran nagyon kevés szupermarkettől függnek termékeik piacra jutását illetően. Ilyen körülmények közepette a szupermarketek egyoldalúan képesek diktálni a feltételeket a beszállítóiknak. · Az áruházláncok arra kényszerítik a beszállítókat, hogy csökkentsék az árakat, amelynek következtében a beszállítók gyorsuló ütemben, rosszabbodó munkakörülményekkel és biztonsági feltételekkel dolgozóiktól túlmunkát követelnek. · A nagy szupermarket láncok kiszolgálása nagy beszállítókat tételez fel. Még a nagy földterülettel rendelkező és gépesített családi gazdaságok is nehezen tudják e követelményeket teljesíteni. A gazdaságokat egyre inkább kevesebb és nagyobb farmvállalkozások veszik át, amelyek közül sokan helyi munkások helyett olcsóbb munkaerőt (migránsokat) alkalmaznak annak érdekében, hogy megfeleljenek a szupermarketek alacsonyabb árakat előíró feltételeinek. · A tengerentúli beszállítók ugyanolyan nyomásnak vannak kitéve, mint az európai uniós társaik. A szélsőséges erőkülönbség káros hatással van a szegény közösségekre. Elmélyíti a dolgozók munkafeltételeinek rosszabbodása irányába mutató trendet és hozzájárul a munkajogok széleskörű megsértéséhez.

1. esettanulmány Szupermarketek árháborúinak hatása a costa ricai banántermelőkre

Különösen az Egyesült Királyság két legnagyobb kiskereskedelmi cége (az Asda/Wal-Mart és a Tesco) közötti árháború vitte le a beszállítóiknak fizetett árakat számos termék esetében. A legnagyobb csökkenés az ún. „ismert értékkel bíró tételek”, mint pl. a banán és a kenyér esetében következett be, amelyeknek árát rendszeresen monitorozzák.

A szupermarketek vevői ereje tette lehetővé, hogy a beszállítókat eddig soha nem tapasztalt alacsony árakon történő eladásra kényszerítsék. Ennek eredményeképpen az Egyesült Királyság banánimportőrei és –érlelői majdnem csődbe mentek és a költségek minimalizására irányuló kétségbeesett igyekezetükben rengeteg állandóan foglalkoztatott dolgozót bocsátottak el. Jelenleg olcsóbb, migráns munkaerőre támaszkodnak. Az utóbbi időben az Egyesült Királyság banánimportőreinek legnagyobb szállítója Costa Rica. A költségek alacsonyan tartása érdekében kifejtett nyomás miatt a termelők saját dolgozóinak bérét harmadára csökkentették, a tartós munkaszerződéseket ideiglenesre változtatták és a szakszervezeti jogokat csorbították. A costa ricai dolgozók ma rosszabbul élnek, mint tíz évvel ezelőtt és a korábban banánból származó bevételekből finanszírozott infrastrukturális beruházások hirtelen leálltak. Az Egyesült Királyság szupermarketeinek árháborúja idehaza és külföldön is az életkörülmények romlásához vezetett. Forrás :”Collateral Damage”, Banana Link, 2005. október

A szupermarketek és a fogyasztó

A szupermarketek azért bővültek, mert az áruházláncok a fogyasztókkal azt érzékeltették, hogy növekvő választékot és alacsony árakat kínálnak. De a hatásukat jobban szemügyre véve kiderül, hogy sok esetben éppen az ellenkezője az igaz :

· Annak ellenére, hogy a szupermarketek a beszállítóktól nagy árengedményeket követelnek, ezek nem jelentenek automatikusan alacsonyabb árakat a fogyasztóknak (lásd a 2. esettanulmányt). · Néhány jól látható árunak alacsony árait a szupermarketek gyakran arra használják fel, hogy a kevésbé látható cikkek - mint a konyhakész élelmiszerek - magas árait elrejtsék, amelyek esetében néha nehéz a különböző termékek árait összehasonlítani. · A szupermarketek a fogyasztóknak állandóan bővülő termékskálát ajánlanak az üzleteikben- könyveket, CD-ket, elektromos berendezéseket és ruházati cikkeket. Ezekre a piacokra való belépés a zöldségárukban már elért domináns pozíció felhasználásával és áttételesen támogatott alacsony bevezető árak (pl. 5 eurós farmernadrág) alkalmazásával történik. Olyan területeken, mint pl. a könyvek, a szupermarketek csak a legnyereségesebb, legjobban eladható könyvekre koncentrálnak, melyeket néha az önköltségi ár alatt kínálnak. Ezzel a hagyományos üzletek képtelenek versenyezni. Mivel a független könyvüzletek kényszerűen bezárnak, a kevésbé populista könyvek kiszorulnak a piacról, a fogyasztói választék szűkül és az EU kultúrája hanyatlik. · A bevásárlás városon kívülre költözésével a városok gazdasági vérkeringése megszűnik és a közösségek „kisértetvárosokban” találják magukat.

2. esettanulmány Növekvő különbség a termelői ár és a kiskereskedelmi ár között a zöldség- és gyümölcságazatban

A Spanyol Gazdálkodók Uniója, a CDAG (Földművelő és Állattenyésztő Szervezetek Koordinációja) által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a miközben az infláció a zöldségágazatban 3,7% volt, aközben a mezőgazdasági termelőknek fizetett árak mozdulatlanok és alacsonyak maradtak. De az áruházláncok profitja tovább nőtt 2004-ben és 2005-ben. A magtalan mandarin kiskereskedelmi ára csaknem nyolcszor magasabb, mint a termelői ár. A termékek széles körét tekintve a kiskereskedelmi árak a termelői áraknak átlagosan több mint négyszeresét teszik ki. Általánosabban szólva miközben a fogyasztói árak 2004/5-ben tovább emelkedtek, a mezőgazdaság jövedelmezősége az 1990-es szint alá csökkent.

Ezek az adatok az EU egészére jellemző általános trendet követik. Miközben az árutermeléssel foglalkozó embereknek és cégeknek kevesebbet fizetnek, az áruházi láncok folyamatosan növelik profitjukat.

Forrás : „Qien se queda lo que tu pagas ?” 2006. január 19, COAG, Madrid

Tagállamok válasza a vevői erőre A vevői erővel kapcsolatos aggályok számos EU tagországban felmerültek már. Néhány tagállam törvények bevezetésével próbálta meg kezelni a problémát, pl. a beszállító-kiskereskedő viszony szabályozásával, az önköltségi ár alatti értékesítés betiltásával, a rablóárazás és az árdiszkrimináció beszüntetésével és a kereskedelmi függőségi viszonyok lazításával.

Az Egyesült Királyságban · A Versenybizottság [tk. a Versenyhivatal] kiterjedt vizsgálatot folytatott a szupermarketeknek gyakorlatát illetően mind a kiskereskedelmi, mind a beszállítói oldalon és 2000-ben egy háromkötetes komoly jelentést tett közzé. A jelentés végső következtetése, hogy a kiskereskedőknek a beszállítókkal szemben alkalmazott gyakorlata 52 esetben versenyellenes és javasolta, hogy a négy nagy szupermarket a beszállítóival történő üzletvitele során tartsa be a Code of Practice- t [a tisztességes kereskedelemre vonatkozó törvényt]. · A piac további koncentrációja következtében a Versenybizottság 2006 májusában egy újabb vizsgálatot indított, melyről a jelentés várhatóan 2008-ban jelenik meg. Franciaországban · A beszállító-kiskereskedő viszony egyensúlytalanságának és a vevői erő problémáinak kezelése érdekében a Loi Galland (Galland Törvény) tilalmat vezetett be a (termelői) költségek alatti értékesítésre. A törvény megváltoztatására irányuló nyomás ellenére a Dutreil II Törvény (2005. szeptember) módosításai szerint a tilalom érvényben maradt. A Dutreil II Törvény korlátozta a visszamenőleges fizetéseket és a „szervízköltség díjakat” (marges arrieres), amelyeket a kiskereskedők a beszállítóiktól kértek. Az új törvény előírja azt is, hogy a kiskereskedő és a beszállítói közötti szerződéseknek világosan tartalmazni kell az összes árazási feltételt burkolt árengedmények nélkül és új eljárásokat léptetett életbe a törvényszegők megbüntetésére. Németországban · 2005 júniusában a versenytörvény reformjára került sor a kereskedelmi tevékenységeket illetően. A nagyvállalatok a jövőben már nem használhatják fel vevői erejüket arra, hogy beszállítóiktól „megalapoztalan és ismételt” speciális feltételeket csikarjanak ki. 2007 áprilisában a kormány egy új törvényt vezetett be, amely tiltja, hogy a szupermarketek élelmiszereket nagykereskedelmi ár alatt értékesítsenek.

A fentiekben említett nemzeti kezdeményezések pozitív lépések, amelyek valamilyen módon a kiskereskedők és a beszállítók közötti erőegyensúly-hiány miatt történő visszaélések visszaszorításának irányába mutatnak. Azonban hatásuk korlátozott, mivel a kiskereskedelem beszerzési és értékesítési tevékenysége nemzetközi jellegű.

Válasz szükségessége Európai Uniós szinten

Tekintettel arra, hogy az egész Európai Unióban a kiskereskedelmi szektorban hasonló tendenciákat tapasztalunk, nyilvánvalóan szükséges, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg a szupermarketek növekvő erejét és döntsön arról, hogy szükség van-e új vizsgálatokra és ellensúlyokra. Bár néhány tagállam már tett lépéseket, de [ez nem elég, mivel] jelenleg a modern kiskereskedelmi láncok a nemzeti határokon átnyúlóan működnek. Mivel a vevői gyakorlatban tapasztalt visszaélések rendszerint a szupermarketek „anya”-országából erednek, az ilyen gyakorlatot elszenvedő termelő országnak nincs módja a probléma kezelésére. Közép- és Kelet-Európában több vezető szupermarket ugyanaz, mint amely a korábbi EU-15-öt uralta, pl. a Tesco, a Metro és a Carrefour. Az egész belső piac lefedése érdekében harmonizált szabályozás szükséges. Az európai bevásárló csoportok, amelyekben a különböző országok egyes szupermarketjei összefognak a [hatékonyabb] beszerzés érdekében, szintén növelték a kiskereskedelmi vevői erőt és az EU tagországok határain átnyúló információcsere révén az összejátszási potenciált is.

2005-ben mind a nyolc legnagyobb kiskereskedelmi cég (Carrefour (Fr.o.), Metro Csoport (Ném.o.), Tesco (Egyesült Kurályság), Rewe (Ném.o.), Schwartz Csoport (Ném.o.) Edeka (Ném.o.), Auchan (Fr.o.), Aldi (Ném.o.) az Edeka kivételével aktív volt mind Közép- és Kelet-Európában, mind pedig Nyugat-Európában. Az említett cégek közül az első négy szupermarket piaci részesedése mind Nyugat-, mind Közép- és Kelet-Európában a legnagyobb.

Az életben lévő EU Versenytörvény tiltja monopólium létesítését a nagy termelőknek. A szupermarketek és hipermarketek erőteljes bővülése az elmúlt két évtizedben relatíve új jelenség és nincs törvény, amely korlátozná néhány óriás kiskereskedelmi cég fogyasztók feletti túlhatalmát és az általa okozott piactorzító hatást.

Kulcsfontosságú javaslatok · A Versenyőplitikai Főigazgatóság vizsgálja meg azokat a hatásokat, amelyeket az EU szupermarket szektorának koncentrációja a beszállítókra, a dolgozókra és a fogyasztókra gyakorol, s különösen az ilyen koncentrációból fakadó vevői erővel történő visszaéléseket tárja fel. · A vizsgálat során felderített bármilyen, a fogyasztókra, a dolgozókra és a termelőkre gyakorolt negatív hatás kiküszöbölése érdekében a Bizottság tegyen javaslatot a szabályozásra.

Európai Parlamenti Képviselők Akciója

Az Európai Parlament képviselői fontos szerepet játszanak abban, hogy segítsenek egy méltányosabb és fenntarthatóbb EU kiskereskedelmi piac kialakításában, amely védi a fogyasztók, a dolgozók, gazdálkodók jogait és a környezetet az alábbi akciók bevállalásával :

1. Írják alá a 88/2007 Írásbeli Nyilatkozatot, melyet Harlem Desir, Helene Flautre, Hegyi Gyula, Caroline Lucas és Janusz Wiciechowsk képviselők terjesztettek elő.

2. Írjanak levelet a Versenyügyi Főigazgatóságnak, felszólítva őket, hogy dolgozzák ki hogyan szándékoznak korszerűsíteni politikájukat annak érdekében, hogy kezelni tudják a szupermarketek új uralmát és a vevői erővel történő visszaéléseket.

3. A kérdésről szervezzenek meghallgatásokat az illetékes bizottságokban.

További információk : Név : Ország : E-mail : Telefon : Benyik Mátyás Magyarország mbenyik@freemail.hu (+36) 30 2524326

The Agribusiness Accountability Initiative (AAI) Európai Szupermarket Csoport A csoport 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy Európára kiterjedő szövetséget hozzon létre olyan szervezetek részvételével, amelyek az EU intézményeknél kampányt folytatnak a szupermarketek túlhatalmának kezelésére alkalmas új szabályozási keret kialakítása érdekében.

Responsible Purchasing Initiative (Felelősségteljes Beszerzés Kezdeményezés)

A Felelősségteljes Beszerzés Kezdeményezést három európai méltányos kereskedelemmel foglalkozó szervezet koordinálja, amelynek munkáját beszerző cégek, befektetők, szakszervezetek, fogyasztási szervezetek és kereskedelmi egyesülések képviselőiből álló tanácsadó testület segíti. Mindannyian elkötelezettek vagyunk a szegénység elleni küzdelem mellett a kereskedelem révén és másokkal konstruktívan azon dolgozunk, hogy jobbítsunk a beszerzések gyakorlatán és a kormányokkal együtt alakítsuk azt a közpolitikai környezetet, amelyben az üzlet folyik.

Fordította : Benyik Mátyás ATTAC Magyarország 1194.Bp.Kolozsvár u.7. T/F : 2827092 www.attac.hu

EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 10.10.2007 0088/2007 ÍRÁSBELI NYILATKOZAT az eljárási szabályzat 116. cikke alapján előterjesztette : Caroline Lucas, Gyula Hegyi, Janusz Wojciechowski, Harlem Désir, Hélène Flautre az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról Lejárat időpontja : 24.1.2008

0088/2007 Írásbeli nyilatkozat az Európai Unióban működő nagy élelmiszer-áruházak hatalmi visszaéléseinek vizsgálatáról és jogorvoslásáról Az Európai Parlament, – tekintettel eljárási szabályzata 116. cikkére, A. mivel a kiskereskedelmet mindinkább néhány élelmiszeráruház-lánc uralja az EU egész területén,

B. mivel ezek a kiskereskedők gyorsan válnak olyan „kapuőrökké”, akik ellenőrzésük alatt tartják a gazdálkodók és más beszállítók egyetlen valódi hozzáférését az EU fogyasztóihoz,

C. mivel az egész EU-ban a bizonyítékok arra utalnak, hogy a nagy élelmiszer-áruházak azért élnek vissza vásárlóerejükkel, hogy az EU-n belüli és a tengerentúli szállítók számára kifizetett összegeket erőszakkal tarthatatlan szintre csökkentsék, és hogy tisztességtelen feltételeket szabjanak számukra,

D. mivel az ilyen szállítókra nehezedő nyomás negatív továbbgyűrűző hatást gyakorol mind a foglalkoztatás minőségére, mind pedig a környezet védelmére,

E. mivel fennáll a lehetősége annak, hogy a fogyasztóknak a termékválaszték, a kulturális örökség és a kiskereskedelmi árusítóhelyek csökkenésével kell számolniuk,

F. mivel néhány EU-ország már elfogadott az ilyen visszaélések visszaszorítására szolgáló nemzeti jogszabályokat, a nagyobb élelmiszer-áruházak mégis mindinkább a nemzeti határokat átlépve működnek, kívánatossá téve az összehangolt uniós jogszabályzást,

1. felszólítja a Versenypolitikai Főigazgatóságot, hogy vizsgálja ki az EU élelmiszeráruház-szektora koncentrációjának a kisvállalkozásokra, szállítókra, munkavállalókra és fogyasztókra gyakorolt hatását, különös figyelmet fordítva arra, hogy megvizsgáljon a vásárlóerővel való minden olyan visszaélést, amely ebből a koncentrációból ered ;

2. felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon megfelelő intézkedéseket és hozzon rendeletet a fogyasztók, dolgozók és termelők védelmére a vizsgálat során megállapított minden erőfölénnyel való visszaéléssel és negatív hatással szemben ;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen nyilatkozatot az aláírók nevével együtt a Bizottságnak, a Tanácsnak és a tagállamok parlamentjeinek. Az Európai Parlament magyar képviselőinek (24 fő) a mai napon e.mail-ben elküldtük a kérésünket, hogy támogassák az EU szintű kampányt és a globális akciónapot.