Krausz Tamás : 3 millióan élnek szociális kirekesztettségben

Rövid beszámoló a nov 24-i, szombati Magyar Szociális Fórum Alapítvány által rendezett megbeszélésről. A rendezvényen elhangzottaknak megfelelően, a civil szervezeteken kívül, keresni kell az MSZP-és képviselőkkel is a párbeszéd lehetőségét - most rajtuk a sor !

Kemény kritikát fogalmazott meg Krausz Tamás egy szombati rendezvényen. Magyarországon – mint mondta – hárommillió ember él szociális kirekesztettségben. Szerinte Kelet-Európa a latin-amerikai szinthez közelít.

Társadalmi mozgalom segíthet abban, hogy a hárommillió, szociális gettóban élő ember megélhetését biztosítani lehessen – derült ki a Magyar Szociális Fórum Alapítvány szombati, budapesti rendezvényén elhangzottakból. Krausz Tamás történész, aki az Eszmélet című folyóirat baráti köre képviseletében vett részt a tanácskozáson, hangsúlyozta : a hárommillió, szociális gettóban élő magyar ember szociális, kulturális és egészségügyi értelemben kirekesztett. Hozzátette : ezek a társadalmi csoportok a rendszerváltás óta eltelt idő tapasztalatai alapján megérthették, hogy az államtól, a politikai elittől, illetve az egyházaktól nem várhatnak valós megoldást helyzetük javítására. Ezért – mint mondta – a civil szervezeteknek és az érintetteknek saját erejükből kell olyan mozgalmakat indítaniuk, amelyek a megélhetésüket biztosítják. Példaként említette, hogy vidéken az elhagyott földeken dolgozhassanak, illetve nem működő üzemeket indíthassanak újra. Krausz leszögezte : ez csak a helyi lakosság támogatásával működik.

Aradi Pál, a Borsodi Civil Közéletiek Szövetségének vezetője arról beszélt, hogy ebből a hárommillió, szociális gettóban élő emberből 600 ezer roma, akik etnikai elszigetelése a szociális program megoldatlanságának elleplezését szolgálja. Kiemelte, ez nemcsak Magyarországra, hanem az egész unióra érvényes, ettől függetlenül azonban elutasítják az etnikai elszigetelést. Benyik Mátyás közgazdász, a Magyar Szociális Fórum szervezője, az ATTAC Magyarország Egyesület elnöke beszámolt a Social Watch 2007-es jelentéséről, amely szociális szempontból lesújtó képet fest Magyarországról. Tájékoztatása szerint a privatizáció következményei a szociális szférában, az egészségbiztosításban, a munkahely-lehetőségekben jelennek meg, és tovább rontja a helyzetet a költségvetés kiadásainak radikális lefaragása.

Krausz Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar politikai elit 1989 óta nem hajlandó tudomásul venni, hogy Európában Kelet-Európa nem felemelkedik Nyugat-Európához, hanem Latin-Amerika szintjéhez közelít. Benyik Mátyás elmondta : a rendezvényen megjelent 20 civil szervezet arra próbált megoldást találni, hogy a szociális gettóból milyen módon lehet kijutni, ebben mik a civil szféra feladatai. Jelezte, jövő tavasszal tervezik megrendezni a 2. Magyar Szociális Fórumot.

A Magyar Szocialista Párt Választmányának,

parlamenti képviselő csoportjának, platformjainak.

Téma : A Magyar Szociális Fórum

Egyeztető Testületének felhívása.

Tisztelt szocialista választmányi tagok, parlamenti képviselők, platformok !

A Magyar Szociális Fórum (MSZF) Társadalmi Egyeztető Testületében (TET) résztvevő 25 civilszervezet nyilatkozatot és felhívást tett közzé 2007. november 24-én. Ennek szövegéből idézünk :

„Az elszegényedés és a jelenlegi megszorítások miatt a társadalom jelentős része letargiába, értékválságba kerül, a jobboldali szélsőségek ezért is erősödnek… A szocialistáknak fel kell ismerniük, hogy új, a szociális szempontokat előtérbe helyező társadalmi közmegegyezést – közteherviselést, széleskörű közszolgáltatásokat, szociális ellátó rendszert, tehát társadalmi szolidaritást, baloldali értékeket – vállaló politikai irány nélkül csúfos politikai vereség elé néznek. Az államnak szüksége lesz – a társadalmi béke megőrzése érdekében – legitim tárgyalópartnerekre : civilszervezetekre, szakszervezetekre. A szociális mozgalom Társadalmi Egyeztető Testületében tömörült civilszervezetek készek arra, hogy – más érdekképviseletekkel és a hatalom képviselőivel – közreműködjenek a Magyar Szociális Charta kidolgozásában.”

Megítélésünk szerint a szociális és egyben politikai fordulathoz szükséges pénz előteremthető a transznacionális társaságok számára csak morzsát jelentő adóval, a gazdagabbak némileg progresszívebb adóztatásával, a luxuscikkek adótételeinek emelésével.

Tisztelettel kérjük a Választmány és a frakció vezetőit, illetve tagjait, hogy válaszaikban értékeljék a mai társadalmi helyzetből adódó figyelmeztetésünket és javaslatainkat.

Az aláíró szervezetek nevében :

Benyik Mátyás - ATTAC- Magyarország elnöke, mbenyik@freemail.hu

Gold József Márton - Civil Parlament elnöke, civil-parlament_gjm@t-online.hu

Budapest, 2007. november 27.