A Bíróság döntéseinek hátterében a neoliberális lisszaboni szerződés áll !
jeudi 24 avril 2008, par Francis Wurtz
Az Európai Bíróság három munkajogi kérdésben döntött a vállalkozók mellett a szakszervezetek, illetve a tartományi önkormányzatok ellen. Francis Wurtz joggal állapítja meg, hogy ezek a döntések a ratifikálási folyamatban levő lisszaboni szerződés cikkelyein alapulnak, tehát a szociális jogok védelme megkívánja a szerződés minél hamarabbi módosítását.Francis Wurtz, az Európai Parlament baloldali-zöld frakciójának (GUE/NGL) elnöke :
Viták az Európai Bíróság ítéleteiről a Viking, Waxholm és Rüffert ügyekben EP - Strasbourg 2008. április 22.
Megállapítom mindenekelőtt, hogy frakcióvezető kollégáim, akik az elnöki konferencián véleményem ellenére ilyen késői órára tették ezt a vitát – valamennyien távol maradtak ezen az estén. De, legyen bár éjszakai ülés, számomra mégis öröm, hogy vitát nyithatunk erről a súlyos ügyről, amely az Európai Bíróság legitimitását érinti, arról az ügyről, amelyet Ön, Biztos Úr, húsz másodperc alatt egy könnyed mondattal próbált elintézni. Röviden felidézném ennek az új európai jogi sodródásnak a három szakaszát :
2007. december 11 : a Bíróság elítélt egy szakszervezeti akciót, amely a Viking nevű finn hajózási vállalkozás ellen irányult, amely hajóit Észtországban jegyeztette be újra azért, hogy csökkenthesse a tengerészek fizetését ;
2007. december 18 : a Bíróság újból a szakszervezetek ellen döntött – ezúttal Svédországban a Vaxholm ellen – amelyek megakadályozták a munkát egy lett vállalatnál, amely elutasította annak a kollektív szerződésnek az alkalmazását, amely ebben a szektorban érvényben van ;
2008. április 3 : a Bíróság elítélte a németországi, Alsó-Szászországi tartományt, vétkesnek találva, mert előírta azt a minimálbért, amelyet minden építőipari vállalkozás köteles fizetni, amely a középítkezési piacon működik. A Bíróság ezzel igazat adott egy német társaság lengyel alvállalkozójának, amely az érvényes szabályoknál alacsonyabb átlagbért fizetett munkásainak. Ez volt a Rüffert-ügy.
A Bíróság mindhárom esetben ugyanarra az alapelvre hivatkozott azon döntésének indoklásául, amellyel a szociális dömpinget bátorította : a közösségi jog tilt minden olyan intézkedést, amely “kevésbé vonzóvá teszi” a feltételeket egy más tagállamból származó vállalkozás számára, mert ez “korlátozást jelent a szabad szolgáltatásnyújtás számára” vagy a vállalkozás szabadsága útjában, márpedig ezeket az uniós szerződések mint “alapvető szabadságokat” garantálják”. Ez egyszerűen elfogadhatatlan ! Hol van helye a szociális elemeknek ebben a liberális logikában ? Valójában minden szociális előrelépés egy országban bizonyos szemszögből “kevésbé vonzó” lépés a konkurens vállalatoknak...
Hozzáteszem, hogy mindhárom esetben a hírhedt 1996-os, a munkások áthelyezésére vonatkozó direktívát alkalmazták, amely semmiféle védelmet nem ad az érintett dolgozóknak. Mindent összevéve, a Bíróság pontosította, hogy “ez a direktíva azt célozza, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságát biztosítsa”, nem pedig, amint gyakran mondják, védje a dolgozókat.
Végül, mindhárom esetben a Bíróság határozatait nem csupán a kérdéses direktíva szövegének alapján hozta meg, hanem két olyan cikkelyre is – az első esetben a 43. cikkelyre, a másik két esetben a 49. cikkelyre – hivatkozott, amelyek a még csak a ratifikálási folyamatban levő lisszaboni szerződéstervezetben is szerepelnek.
Következtetésem világos : nem lesz elegendő módosítani egy direktívát, hogy megoldjuk az ezen ügyek által felvetett problémákat. Aki azt akarja, hogy a szociális jogok elsőbbségét helyreállítsuk a kereskedelem szabadságának joga felett, annak a szerződések revízióját is követelnie kell – különösen azokét a cikkelyekét, amelyekre mostani döntésében a Bíróság is hivatkozott. Ez nehéz, de szükséges cselekedet, különben a jövőben fel kell készülnünk a jelenlegi európai társadalmi és gazdasági modell kemény legitimációs válságára.
Forrás : Patrick Alexanian, a GUE/NGL frakció munkatársa Patrick Alexanian Collaborateur du groupe GUE au Parlement Européen, Commission Transport et tourisme. email : patrick.alexanian@europarl.europa.eu