Szocialista nagyágyúk nyílt levele Barrosohoz

Fontosnak tartjuk az alábbi, most, 2008 május 18-án kelt dokumentum ismertetését. A neoliberalizmus válságról, és arról tanuskodik, hogy a nyugat-európai vezető szocialista (és más színezetű) politikusok egy meghatározó része egyértelműen a pénzpiaci rendszer rendszabályozása, a kialakult válsággal való határozott szembenézés mellett foglal állást. A levél aláíróinak neve sokatmondó : Jacques Delors, Jacques Santer, Helmut Schmidt, Otto Graf Lambsdorff, Lionel Jospin, Pär Nuder, Michel Rocard, Hans Eichel, Göran Persson, Daniel Dăianu, Massimo d’Alema, Ruairi Quinn, Poul Nyrup Rasmussen, Paavo Lipponen.

A pénzpiaci válság

A brüsszeli Bizottság elnökéhez írt nyílt levél egyértelműen indít :„A pénzpiacok nem kormányozhatnak minket !” A jelenlegi pénzügyi válság előre látható volt – írják. A válság a nem, illetve rosszul szabályozott piac csődje, azt mutatja, hogy a pénzpiac nem képes az önszabályozásra. Ugyanakkor újfent rámutat társadalmaink növekvő és aggasztó jövedelmi egyenlőtlenségeire is, és arra, hogy a fejlett nemzetek nem képesek hiteles választ adni a globális fejlődés által felvetett kérdésekre.

A pénzpiacok egyre kevésbé átláthatók, az elégtelenül vagy egyáltalán nem szabályozott “árnyék bankszektor” mérete az utóbbi húsz évben egyre csak nőtt. A legnagyobb bankok is fokozatosan növelték „összetett” pénzügyi termékeik “előállítását és terítését”, megkérdőjelezhető módon értékesítették a nagy kockázatokat hordozó jelzálogadósságokat. A spekulációs üzletek szerepe egyre nőtt. Mindez csak tünete a pénzügyi vezetés és üzleti gyakorlat által okozott válságnak.

„Pedig figyelmeztettek bennünket a veszélyekre” – írják a szerzők.. Alexander Lámfalussy és a Committee of Wise Men 2001-ben már kiemelték, hogy egyre nő a szakadék a pénzügyi stabilitás és a látszólagos magas hatékonyság között. Paul Volcker is figyelmeztetett már évekkel ezelőtt a válság lehetőségére. Paul Krugman pedig már több mint tíz évvel ezelőtt felhívta a figyelmet a nem szabályozott pénzügyi intézmények elterjedése által előidézett veszélyekre. 2003-ban Warren Buffet “pénzügyi tömegpusztító fegyvereknek” nevezte a származtatott pénzpiaci termékeket. A Bank of England pedig jelezte, veszélyesen megnőtt a hitelezők és döntéseik következményei közötti távolság.

A probléma abban a gazdasági és vezetési modellben van, amely alulszabályozott és nem megfelelően ellenőrzött – olvasható a nyílt levélben. A pénzügyi válság egyértelműen mutatja, hogy a pénzügyi szektor nem képes az önszabályozásra. A bankok felügyeletét és szabályozásának kereteit elengedhetetlen átalakítani. Szükséges felülvizsgálni a befektetési eszközök, a másodlagos jelzáloglevek szabályozási kereteit is. Minden pénzügyi intézménynek, hasonlóan a bankokhoz, elő kell írni egy minimális tartalékszintet és nem szabad megengedni, hogy a növekedési korlátokat kitágítsák. Meg kell változtatni az érdekeltségi szinteket is, hogy a kockázatvállalás ne menjen a biztonság rovására.

A mostani válságnak a reálgazdaságra ható következményeit a szakértők alulértékelik – húzzák alá a szerzők. Gyakorlatilag minden előrejelző intézmény egyetért abban, hogy 2008-ra és 2009-re a fejlett országokban a növekedés le fog lassulni. De egyik sem mondja ki nyíltan és egyértelműen, hogy Európát egy gazdasági recesszió veszélye fenyegeti. Ennek következményei drámaiak lehetnek !

A hibás vezetésnek nagy szerepe van a jövedelmi különbségek növekedésében. A pénzügyi aktívák ma tizenötször meghaladják az összes ország GDP-jét. A lakossági eladósodás, a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok és az amerikai állam adóssága az USA GDP-jének háromszorosát is eléri, ez kétszer akkora mint a 1929-es szint. A pénzvilág óriási fiktív tőkét gyűjtött össze, miközben az emberiség és a környezeti hatások javítására kevés figyelmet szentelt. Veszélyes jövedelmi különbségek jöttek létre, sok vállalatvezető bére és juttatása hihetetlenül magassá nőtt, miközben cégeik csak stagnálnak, esetleg eredményeik még romlanak is. Ez már komoly etikai kérdéseket is felvett.

A szabad piac – állapítják meg a levél írói - nem fordíthat hátat a társadalmi erkölcs szabályainak. Adam Smith és Max Weber is összefüggésbe hozta a kemény munka és az erkölcsi értékek szerepét a kapitalizmus fejlődésében. A tisztességes kapitalizmusban, amely tiszteli az emberi méltóságot, elengedhetetlen a hatékony közösségi politika. A profitra törekvés a piacgazdaság lényege. De amikor minden áruvá lesz, a társadalmi kohézió felolvad, és a rendszer összeomlik.

A helyzet veszélyei. Európai Válságbizottságot !

A nyílt levél aláírói megállapítják : A jelenlegi pénzügyi válság gyengíti a Nyugat képességét arra, hogy párbeszédet folytasson a világ többi részével a globális kihívásokról, a klímaváltozás következményeinek kezeléséről, miközben Ázsia rendkívüli gazdasági fejlődése eddig sosem tapasztalt kihívások elé állítja.

Az energia- és élelmiszerárak látványos növekedése összefonódik a pénzügyi zavarok hatásaival, és elég egyértelmű hogy mi is várható a közeljövőben. A spekulatív pénzügyi alapok látványos szerepet játszanak az alapanyagok drágulásában. Ennek árat viszont a legszegényebb országok lakossága fizeti majd meg. Ezzel eddig nem ismert méretű kockázati tényezők jelentek meg ; éles politikai változások, széteső államok, migráció, és még több katonai konfliktus időszakába lépünk

Néhányan az “erőteljes európai gazdaság”sikereivel hencegnek, mondván, hogy a pénzügyi felügyelet és ellenőrzés nálunk erősebb mint az USA-ban. Van is ebben némi igazság. De vegyük csak figyelembe az angol, spanyol és ír ingatlanpiaci zavarokat, az egész Európát érintő gazdasági lassulást. Gondolkodjunk el a nacionalizmus és a populizmus előretörésén.

Az EU politikacsinálói, az Unió és a különböző tagországok szintjén is határozott választ kell kidolgozni a jelenlegi válság kezelésére. Pragmatikus, nyitott szemléletű, együttműködésre alapuló megoldást kell találni, hogy elérjük közös céljainkat ! Itt az idő, hogy egy “Európai Válságbizottságot” hozzunk létre elismert politikusok, volt államfők, miniszterelnökök vagy pénzügyminiszterek, eminens közgazdászok és pénzügyi szakemberek részvételével, minden kontinens bevonásával. A Bizottság feladata kell legyen – olvasható a levélben :

- a pénzügyi válság alapvető okainak elemzése,

- felmérni a válság reálgazdaságot és szociális viszonyokat érintő következményeit, különös tekintettel Európára,

- ajánlásokat tenni az Európa Tanácsnak, hogy elkerüljük, vagy legalábbis korlátozzuk a várható kockázatokat,

- a Miniszterek Tanácsának, az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagállamainak, az IMF vezérigazgatójának és minden érintett intézmény és szervezet részére egy ajánlási csomagot kell kidolgozni a válság hatásainak korlátozására és előkészíteni egy Pénzügyi Világkonferenciát, amely újra gondolná a nemzetközi pénzügyek szabályait és a globális gazdasági ügyek irányítását.

2000-ben egyetértettünk abban, hogy az Európai Unióból a világ legversenyképesebb társadalmát alakítsuk ki. Ezt a célt megerősítettük 2005-ben is. Biztosítanunk kell, hogy a pénzpiacok segítsék e cél elérését, ne pedig aláássák. Most kell beavatkoznunk : állampolgáraink nevében, a beruházások, a gazdaság növekedéséért, a szociális igazságosságért, munkahelyekért és összességében egy szebb jövőért minden európai számára – fejeződik be a Barrosonak írt nyílt levél.