Csernobili súlyosságú a fukushimai baleset

A l’Humanité cikke szerint a japán hatóságok Csernobillel azonos súlyosságúnak tartják a fukushimai balesetet, bár a kiszabadult radioaktivitás szintje jóval kisebb.

Fukushima : a baleset csernobili szintű

Japánban kedden bejelentették, hogy a fukushimai erőműben bekövetkezett baleset a csernobilivel azonos súlyosságú, mindamellett megerősítették, hogy a radioaktív kibocsátás szintje eddig az 1986-os katasztrófa szintje alatt maradt.

A japán nukleáris biztonsági ügynökség meglepetést keltett azzal, hogy bejelentette : a fukushimai nukleáris balesetet 5-ös helyett 7-es, vagyis maximális fokozatúnak ítéli a nukleáris és radiológiai események skáláján (INES). Egyedül a csernobili baleset érte el eddig ezt a súlyossági szintet a polgári nukleáris technológia történetében. A 7-es fokozat „radioaktív anyagok olyan nagymértékű kibocsátását” jelenti, amelyeknek „figyelembe veendő hatása lehet az egészségre és a környezetre”.

A japán ügynökség pontosította, hogy ez az emelési javaslat „ideiglenes” jellegű, a jód- és céziumszinteknek a környezetben mért emelkedése alapján és hogy a végső döntés egy nemzetközi szakértői bizottság feladata lesz. Fenntartották továbbá, hogy a fukushimai baleset legalábbis eddig nem olyan súlyos, mint az ukrajnai erőműé volt. „A radioaktív kibocsátás szintje tekintetében becsléseink szerint körülbelül a csernobilinek a 10 %-a történt” jelezte a felelősök egyike. „Van gőz- és füstkibocsátás Fukushimában, de nem abban a mértékben és nem olyan természetű, mint Csernobilban” – tette hozzá. Az ukrajnai 4-es reaktor robbanása 1986 április 26-án, amely tíz napig égett, közel 12 milliárd terabecquerel aktivitást juttatott a környezetbe, ami 30 000-szer több, mint ami egy év alatt az egész világon kikerül az atomerőművekből. A japán ügynökség szerint eddig a március 11-i baleset 5-ös szintű volt, ami megfelel egy „olyan balesetnek, amelynek kiterjedt következményei vannak”, míg ennek francia megfelelője a 6-os szint, a „súlyos baleset”. Számos ország megerősítette biztonsági intézkedéseit, sőt, megtiltotta japán élelmiszeripari termékek bevitelét, a szigetre látogató külföldiek száma pedig nagyot zuhant.

Fukushimában a technikusok folytatják a szembeszállást a sugárzással, hogy újraindítsák a reaktorok szokásos hűtőrendszereit, amelyek a nagyon erős március 11-i földrengés és a hatalmas szökőár miatt csődöt mondtak. Nagy mennyiségű vizet locsoltak a reaktorokba, hogy megakadályozzák az éghető aktív anyagok megolvadását. A kormány hétfőn óvatos optimizmusról tett tanúbizonyságot, amikor úgy ítélte meg, hogy „annak kockázata, hogy a helyzet az erőműben romoljon, és hogy egy újabb nagy radioaktív kibocsátást okozó repedés keletkezzen, nagy mértékben csökkent”. De elkezdték előkészíteni a „sürgősség utáni teendőket” az erőmű környezetében, ahonnan 80 000 embert kellett már eddig kitelepíteni egy 20 km-es körzetben. Ezt a kizárási zónát fenntartják és hozzákapcsolják az azon túl található helységeket is, amelyekben a radioaktivitás szintje megnőtt. Ez a lényegében mezőgazdasági régió hosszú évekre lakhatatlan marad, ahogyan Csernobilban is, ahol egy 30 km-es kizárási zóna van érvényben 25 éve.

Északabbra, közel 150 000 cunami-károsult továbbra is iskolákban, tornatermekben, közösségi házakban húzza meg magát, amelyeket lakócentrumokká alakítottak, arra várva, hogy felépüljön az a 70 000 ideiglenes szállás, amit a kormányzat megígért. Az ő szomorúságukhoz, hogy szinte mindenük odaveszett, hozzájön az a stressz, amelyet a közel 400 5-ös, vagy erősebb utórengés okoz a március 11-i földrengést követően, ami az eddigi legerősebb volt a szigetországban regisztráltak közül. Az utóbbi napok egyik legerősebb rengése, amely 6.6-os fokozatú volt, hétfőn földcsuszamlásokat okozott, melyek során több ház beomlott, három ember halálát okozva. Ennek a rengésnek az epicentruma csak 13 km mélységben volt és talán 160 km-re a tokiói agglomerációtól, amely hosszú évek óta a „Big one”-ra készül, egy esetlegesen pusztító hatású óriási rengésre. Kedden a föld újra rengett a sziget északkeleti részén, két, 6.2-es és 6-os erősségű utórengéssel, amelyek nem okoztak károkat, de Tokióig érezhetők voltak, ami legkevesebb 180 km távolságra van, és ahol az ingatlanok is megremegtek. Az utórengéseknek ez az ismétlődése komoly idegi megpróbáltatás a március 11-i, több mint 27 000 halottat és eltűntet okozó 9-es erősségű földrengés és a hatalmas szökőár menekültjeinek.

Forrás : csernohuma

Video (12 perces video a reaktor tiltott övezetéből) : 12 mn au coeur de la zone interdite de Fukushima