Az Il Manifesto Oszama bin Laden haláláról

Ahogyan a Rednews szerkesztője írta : "A neokonzervatív oldal Lovas Istvánjának, Seres "UZI" Lászlónak hosszú csahos nyelvű vérszomjas cikke olyannyira felidegesített minket, hogy lefordítottuk az olasz baloldali "Il Manifesto" írását Bin Laden kivégzéséről. Íme." Mi meg átvettük - íme :

Oszama után...

Reménykedjünk. Reménykedjünk, hogy a diadalittas new yorki utca képein az amerikaiak egy háború végét ünnepelték, nem egy sportbéli győzelmet (Obama-Oszama 1-0). Reménykedjünk, hogy ezek az emberek a terrortól való megszabaduláson ujjongtak, egy túszul ejtett nemzet felébredésén a tíz éve tartó mesterségesen felfújt rémálomból. A gyanú légköréből, a fenyegetések nyomasztó hangulatából, amely megkeserítette mindennapjaikat : a most utcán ünneplő fiatalok nem is ismertek más világot. Reménykedjünk, hogy örömük azt fejezi ki, hogy ők is lapozni akarnak, kilépni a mindennapi mccarthyzmus légköréből, a kis és nagy Guantanamók fullasztó hangulatából, az ólomkatonák világából, ahol ahogy nagyszüleik cowboyost es indiánost, úgy játszottak ők tengerészgyalogosdit Bin Laden ellen.

Reménykedjünk, hogy az Al-Kaida alapítójának a halála azt is jelenti, hogy végre leáldozik a napja a « terror ellenes háború » (« pánik ellenes háború » egyébként mért nincs ?) elnevezésű aberrációnak is. És nem ezzel az iszonyú bosszúszomjjal, amelyről Hegel is azt írta, hogy a bosszúnak talán lehet igaza, de maga sosem igazságtétel, bármit is állított is az események melegében az Egyesült Államok elnöke.

Reménykedjünk abban, hogy Obama Bin Laden halálát jó alkalomnak fogja találni, hogy lezárja az afganisztáni háborút (amely alapvető jelentőségű lenne elnöki mérlegéhez és újraválasztásához is). Es ebben, paradox módon, az Egyesült Államok és a Muzulmán Testvériség és más iszlám hívők reménye közös, akik most azt kérdezik : most hogy Oszama halott miért kellene Kabulban maradnotok ? Emlékezzetek, hogy a Bush adminisztráció a kezdetek kezdetén a « Végtelen igazságnak » keresztelte az afganisztáni hadjáratot.

Különösen abban reménykedünk, hogy reményeink nem lesznek naivitások es illúziók. Noha már ma nagy tere nyílik az egész világon az összeesküvés-elméleteknek. A kezdeti órák hamis fotójától az abottabadi akciót követő kamerák megmagyarázhatatlan hiányáig (szemben például azzal, ahogy Szaddam Husszein elfogásánál jártak el), a kivégzés igen homályos részleteitől a villámgyorsan a mély óceán fenekére küldött holttestig. Hatalmas az asszimetria a lerombolt tornyok óriás dekorációja és lopva bekövetkezett, képektől megfosztott vég között, amely éppen olyan megfoghatatlanná teszi Bin Laden halálát, mint amilyen az élete volt. Az amerikai politika ismerőin most a sor, hogy megmutassák nekünk vajon miért ezt a kevéssé kézenfogható véget választották a történetnek.

Mindenesetre a remény megszületett, amikor múlt pénteken Obama engedélyt adott a hónapok óta húzódó akció lezárására, azaz a kis pakisztáni városban rejtőzködő Bin Laden megtámadására. A dolog akkor fordult komolyra, amikor a « hadsereg főparancsnoka » maga vette a kezébe a dolgokat és nem engedte át az irányítást az ezt megkísérelő Hillary Clintonnak. És a remény ma is él, hogy az elnöknek sikerül meggyőznie tábornokait, hogy hagyják el Afganisztánt a Tora Tora barlangjaival együtt, ahol kilenc éve megszületett az « elfoghatatlan » mítosza, akinek a maradványai most a tenger mélyén fekszenek.

A cikk után kivételesen egy hozzászólást is átvettünk, mert - aki erre érzékeny, tekintsen el a helyenként "nem szalonképes", de sajnos találó jelzőktől - a kialakult helyzet fontos tényeire mutat rá.

"És a remény ma is él, hogy az elnöknek sikerül meggyőznie tábornokait, hogy hagyják el Afganisztánt"

A katonai vezetés végrehajtja a parancsot, nem kell sokat győzködni őket, csak ha lehetetlent kérnek tőlük. A magáncégek akik betegre keresik magukat a háborúban, és támogatták ennek a kis seggfejnek a kampányát, azokat majd kell győzködni. Azok alá vág a kivonulás.

Imádkozom értük, hogy a 2012 üzleti tervüket minél kisebb üzleti kockázat, és lelki diszharmónia mellett tudják megírni.

Az ottani afgán szerencsétlenek -akiket ez leginkább érintett- pedig idáig is le voltak szarva.

Majd ott marad a szétszívott, drogos afgán katonaság, a mindenki által csak geci rablónak tartott rendőrség, és a folytonos háborúban megszerveződött, acéllá edzett iszlám paramilitárisok.

Vajon ki fog "győzni" ?

oszama