Accueil du site > "Zöldségek" - ökológia környezetvédelem GMO > Fukushima - egy japán Csernobil

Fukushima - egy japán Csernobil

jeudi 2 juin 2011

A l’Humanité újabb cikkben foglalkozik a fukushimai katasztrófa kihatásaival. A megkérdezett francia sugárvédelmi szakember meglehetősem szkeptikus az eddigiek alapján.


Földgolyó és emberek

Fukushima, egy valóságos japán Csernobil

Az érintett zónák mentén négyzetméterenként 300 kBq és 30 MBq között változik a radioaktivitás, a cézium-134 és cézium-137 szennyezés már eléri Ukrajna legjobban érintett területeinek értékeit.

Azonos-e a fukushimai katasztrófa mértéke a csernobiliével ? A Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (Institut de Radioprotection et de Sûreté Nucléaire (IRSN) szerint „az összehasonlítás reális”. Ennek az állításnak az alátámasztására az intézet idézi a japán atomerőmű körüli 20 kilométeres kiürítési zónában megfigyelt szennyeződési szinteket és ezen túl azokat amelyek elérik az 1986-as katasztrófa által legjobban érintett ukrán és belorusz területekét. Az Egyesült Államok energetikai hivatalának szakértői által a japán hatóságok számára végzett mérések alapján készült térkép semmi kétséget nem hagy. Ezen egy széles területsáv látható többször tíz kilométer hosszúságban az erőműtől északnyugatra, amely erősen szennyezett cézium-134-gyel és cézium 137-tel. A mért radioaktivitási szint négyzetméterenként 300 kilobecquerel (kBq) a legkevésbé és 30 megabecquerel (MBq) a legerősebben szennyezett helyeken.

A szennyezett zónákban élő népesség kettős kockázatnak van kitéve. Ezek egyike a cézium-134 és cézium-137 által okozott külső sugárhatás, a másik a szennyezett élelmiszerek elfogyasztása által okozott belső sugárhatás. „A naponta kapott dózisok nagyon gyengének bizonyulhatnak. Az expozíció ideje az, ami problémát okoz” – magyarázza Didier Champion, az IRSN környezetvédelmi igazgatója. „Az első évben egy cézium-134 és 137-nek kitett személy négyzetméterenként 600 kilobecquerel (kBq) sugárzás esetén 10 millisievert dózist kap összesen.” Ez kevesebb, mint a fele egy olyan munkás megengedett dózisának, aki egy szennyezett zónában dolgozik, de ez egy olyan dózis, amelynek nem szabad kitenni gyengébb személyeket, mint terhes nőket, vagy gyerekeket. Didier Champion szerint, ha egy Fukushimához hasonló esemény történne Franciaországban, az IRSN azt tanácsolná a kormánynak, hogy evakuálja azt a népességet, amely a cézium-134 vagy 137-tel szennyezett zónákban él, attól kezdve, ha a szennyezés eléri a 600 kBq-t. Ennek a szabálynak az alkalmazása Japánban szükségessé tenné, hogy az erőmű körüli 20 kilométeres zónán túl élő népességet is elköltöztessék. Az IRSN egyik jelentése szerint, amelyet az AFP idéz, 70 ezer ember, köztük 9500 14 év alatti gyermek szintén érintett lenne ebben. A jelentés különösen felhívja a figyelmet annak a 26 000 lakosnak a sorsára, akik olyan zónában laknak, ahol az évi dózis meghaladja a 16 millisievert-et.

Didier Champion szkeptikusnak mutatkozott, amikor a Japánban és Európában a japán hatóságok által az érintett zónák szennyeződési szintjéről nyilvánosságra hozott információk őszinteségéről kérdeztük. „A cézium-szennyezési térképet amerikaiak készítették – magyarázza. Ami a Tokióban független laboratóriumok által végzett radioaktivitás-méréseket illeti, úgy ítéli meg, hogy azok értékei és a japán kormny által bejelentett adatok közötti eltérések elég nagyok ahhoz, hogy kétségeink támadjanak.

Rosszabbodhat-e még a helyzet ? Minden attól függ, hogy a Tepco képes-e biztosítani használt fűtőanyagot tároló medencéket és a fukushimai erőmű károsodott reaktorait, hogy megakadályozza az újabb szennyeződést. A művelet még több hónapot vehet igénybe, de a japán hatóságok és a GTepco reménykedik abban, hogy sikerül júliusig megszüntetni a radioaktív szennyeződést.

Pierre-Henri Lab

Japán

Répondre à cet article


Suivre la vie du site RSS 2.0 | Plan du site | Espace privé | SPIP | squelette