mercredi 14 septembre 2011, par Hrabák András
Szellemi kukázás
A szeptember 12-i „élőláncos” tüntetésen történt. Hangosan és szenvedélyesen beszéltek a hazai szónokok is, tolmácsolva Tiborc panaszát, hivatkozva jogállamra, meg Európai Unióra, annak normáira. Mégis, igazán annak a szolidaritási levélnek az üzenete volt igazán szenvedélyes, amelyet a brit közszolgálati szakszervezet, a GMB küldött. Ebben röviden szóltak arról, hogyan próbálta meg Margaret Thatcher a 80-as, 90-es években a brit közszolgálati szakszervezeteket „bedarálni”, a „pályán kívülre” száműzni. Mára viszont – amint Paul Kenny elnök írta – a thatcherizmus, a neoliberális gazdaságpolitikával kombinált politikai konzervativizmus, került a történelem szemétdombjára. Ezért aztán Orbán Viktor „a történelmi szemétdombon kotorászik”… - mondhatnánk kukázik…
Nagyon hiányzik a magyar szakszervezetek érveléséből ez az üzenet. Hivatkozhatunk-e Orbán bírálatakor arra az Európai Unióra, amely maga is azt ajánlja tagállamainak, hogy az államadósság plafonját építsék be az alkotmányba ? Nem tudják szakszervezeti vezetőink, hogy spanyol társaik pontosan az ellen tiltakoznak, hogy az „euroszocialista” Zapatero - a Sarkozy-Merkel paktum szellemében - pontosan ezeket az új "európai normákat" akarja követni ? Persze a hazai „kétharmados pártnak” vannak olyan érdekes újításai is, amelyek még nem váltak európai mintává – mint a visszamenőleges törvénykezés – de azért a neoliberális uniós bürokrácia és a vele együttműködő európai kormányok helyett találhatnánk más vonatkoztatási alapot is. Tudatosan szembe kell állítani a szociális Európa gondolatát a „létező kapitalizmus” Európájával. Ahol majd Thatcher – és vele együtt a szánalmas magyar elit által megszobrosított Reagan gondolatrendszere valóban végleg oda kerülne, ahová a brit szakszervezetek üzenete írja – a kukába.