Piac vagy nem piac, ..

Milyen jó is lenne gazdagnak lenni !

A rendszerváltás óta, jeleseink és a sajtó úgy beszélnek a piacról, mintha csak és kizárólag a piac egyeduralkodása biztosíthatná országunk és népünk fejlődését. Átzuhantunk a ló másik oldalára mondhatnánk – nem beszélve az emberi jellem állhatatosságáról – a szocializmust pedig, mint a tervezés karikatúráját mutatják be, ahol nem lehetett csak a terv által előírt árukat kapni, és csak az eladósodás mentette meg a rendszert az összeomlástól. Gazdasági, kulturális, szellemi lemaradás és eladósodottság jellemezték – ellentétben a mai viruló helyzettel.

A valóság ilyetén bemutatása azért is furcsa mivel épp Magyarország volt, 1968-tól, több-kevesebb politikai izgalmak közepette, az éllovasa a piaci és állami-központi beavatkozási lehetőségek kipróbálásának. Mindenesetre az egy kreatívabb időszak volt, mint a mai, amikor még csak kérdezni sem illik, hogy mi várható egy ilyen leegyszerűsített ideológiától és sajnos gyakorlattól is. Lehet az angolszász – konkrétan főleg amerikai – rendszer hatékonyságáról papolni, csak ez nem feledteti a valóságot, pláne, hogy épp most zajlik nagy fegyvercsörgés közepette, az USA hegemónia felszívódása, a világ erőviszonyainak átalakulása.

Persze ne tévedjünk a nagy lila füst mögött nem annyira intellektuális érvek, mint konkrét pénzbeli érdekek húzódnak meg – ne higgyünk „elitünk” naivságában.

Ebben a rovatban, mi a szellemi érveket állítjuk csatasorba, a gyakorlatról inkább Korrupciós rovatunkból érdemes szemezgetni.